Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság

A gépjárművezetési alkalmaság új szabályai

 

Megváltoztak a jogosítvány megújításának egészségügyi követelményei

Alvászavar-gyanú esetén alvászavar szűrővizsgálat is szükséges

Az utóbbi években több kutatás eredménye világított rá, hogy a közlekedési balesetek hátterében gyakran húzódik meg az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) nevű alvászavar. Ezért ez év április elsejétől úgy módosultak a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételei, hogy azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. A rendelet módosításának célja, hogy radikálisan csökkentse és megelőzze az egyik legveszélyesebb alvászavarban szenvedő betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési balesetek előfordulási kockázatát. A kezeletlen OSAS betegek ugyanis 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik. Ezek a betegek megfelelő, hatékony terápiás kezelés mellett azonban továbbra is részt vehetnek a közlekedésben.

Miután 2001-et megelőzően 55 ezret meghaladó halálos kimenetelű közlekedési balesetet regisztráltak az Európai Unióban, az EU döntéshozói célul tűzték ki a közlekedési balesetek számának csökkentését. A 2001-2010 időszakra meghirdetett közlekedésbiztonsági program eredményeként ez a szám 2010-re folyamatosan csökkenve elérte a 31500 esetet. ¹  Miután ezen program keretében végzett több kutatás eredménye rávilágított, hogy a közlekedési balesetek jelentős számának hátterében az úgynevezett obstruktív alvási apnoé szindróma nevű alvászavar áll, az EU járművezetői jogosítványokért felelős bizottsága alvási apnoé munkacsoportot hozott létre a betegség és a közúti közlekedés biztonsági kockázatainak kivizsgálására. A munkacsoport, amelybe Magyarország három tagot delegált, nemcsak megerősítette az alvási apnoé jelentős kockázati szerepét az elalvásos közúti balesetek hátterében, de módosító javaslatokat is tett az alvási apnoé mint gyógyítandó betegség besorolására a jogosítvány megszerzésének feltételei közé, továbbá kidolgozta az alvási apnoé szűrésének és terápiájának metódusát.

A javaslatok az EU 2011-2020 évekre szóló közlekedésbiztonsági programjának keretében bekerültek a 2014/85/EU bizottsági irányelvbe, ami a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK Európa parlamenti és tanácsi irányelvet módosítja. A módosítás célja, hogy csökkentse az obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő betegek által okozott közlekedési balesetek előfordulási kockázatát azáltal, hogy ezek a betegek csak igazoltan eredményes terápiás kezelés mellett kaphassanak jogosítványt.

Magyarországon 2015. április 1-jén lépett hatályba az irányelvet meghonosító jogszabály, a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, amely kimondja: „Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …”

 

Obstruktív alvási apnoé szindróma és előfordulása

Az obstuktív alvási apnoé szindróma egy olyan alvásfüggő légzészavar, amelyben alvás alatt a garatizmok ellazulása a felső légút elzáródását okozza, és az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt. A szervezet érzékeli az ilyenkor kialakuló oxigénhiányt, és az alvást megszakítva felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait és elkerülje a fulladást. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet az alvás folyamán, és ezek az oxigénhiányos állapot okozta mikroébredések megakadályozzák a pihentető, folyamatos mélyalvás létrejöttét. A betegség következtében a beteg azonnal olyan tünetekkel szembesül, mint a nappali fáradtság, a túlzott nappali aluszékonyság, a váratlan bealvás, az ingerlékenység, és a koncentrációs képesség jelentős csökkenése.

A kezeletlen OSAS hónapok, évek alatt olyan betegségek kialakulását okozza, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az agyi és szívérköri rendellenesség. Hosszú évek alatt pedig stroke-hoz, szívinfarktushoz, elbutuláshoz és korai elhalálozáshoz vezet.

A betegség súlyosságát az apnoé-hipapnoé index (AHI index) alkalmazásával mérik, ami az egy alvásóra alatti légzészavarok számát mutatja meg. Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.

Az alvási apnoé, a betegség természetéből adódóan magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a lakosság 2-4 százalékát érinti, amelynek 5-10 százaléka súlyos állapotú. Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében számszerűen nagyobb az OSAS előfordulása, mint a hivatásos gépjárművezetők esetében, azonban utóbbiak több időt töltenek a forgalomban, ezért mindkét csoport kockázatát kezelni kell.

 

Az OSAS és a vezetési képesség kapcsolata

Az alvási apnoé, tüneteiből fakadóan (nappali fáradtság, túlzott nappali aluszékonyság, váratlan bealvás, ingerlékenység, koncentrációs képesség jelentős csökkenése) hátrányosan befolyásolja a gépjárművezetők vezetési képességeit. 2014-ben például a hazai utakon 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál.

A kezeletlen OSAS betegek egészséges társaikhoz képest 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, ² továbbá legalább egy balesetet fognak előidézni öt éven belül. Egy 2004-es nemzetközi kutatás ³ szerint a hivatásos sofőrök 59,6 százaléka szenved valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8 százaléka obstruktív alvási apnoe szindrómában. Az alvási apnoe által okozott balesetek előfordulásának relatív kockázata (RRF=3.71) közel kétszerese az alkoholos befolyás (RRF=2.0) következtében okozott balesetekének.

 

Az obstruktív alvási apnoé szűrése

Az obstruktív alvási apnoé gyanúját a háziorvosok és az üzemorvosok állapítják meg az egészségügyi alkalmassági vizsgálat során, ahol a betegséget kísérő fiziológiai jellemzőket (kor, nem, testtömeg-index, magas vérnyomás) mérő, a nemzetközi szakmai alvástársaságok által elismert és validált kérdőívet töltetnek ki a sofőrrel. Akiknél a kérdőív pozitív eredményt hoz, szomnológus (alvászavarok gyógyításával foglalkozó szakorvos) által kiértékelt alvászavar szűrővizsgálaton kell részt venniük, ami akár a beteg otthonában is elvégezhető egy éjszaka alatt. A vizsgálat célja a gyanú alátámasztása, a betegség súlyosságát jelző, úgynevezett AHI-index (az egy alvásóra alatti légzészavarok száma) objektív megállapításával. Ha ez érték magasabb 15-nél, további, alvásdiagnosztikai központban végzett, éjszakai alvásvizsgálat szükséges az alvásfüggő légzészavar részletes feltárásához, a diagnózis felállításához és a kezelés meghatározásához.

 

Az alvási apnoé terápiája

A mérsékelt, illetve a súlyos obstruktív alvási apnoé leghatékonyabb terápiája gyógyászati segédeszközzel, az úgynevezett CPAP vagy BiPAP készülékkel biztosítható. A CPAP „continuous positive airway pressure”, azaz folyamatos pozitív légúti nyomásterápia során a légutakat a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz által előállított levegőnyomás akkorára nyitja, hogy a garat alvás közben ne tudjon elzáródni, s a levegő akadálytalanul haladhasson át rajta. A terápia azonnal megszünteti az éjszakai légzéskimaradásokat, ezáltal a véroxigénszint ingadozását, és lehetővé teszi a pihentető mélyalvást, így minimálisra csökkenti a betegség következtében fennálló baleseti kockázatot. A tünetmentes állapot kizárólag a terápia folyamatos alkalmazásával tartható fent, mert a betegség nem gyógyítható, csak kezelhető.

A terápia hatékonyságának köszönhetően a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet lehetővé teszi, hogy olyan mérsékelt és súlyos alvási apnoés betegek is vezethessenek gépjárművet, akik alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel tudják igazolni, hogy folyamatos terápiás kezelésük során állapotjavulást értek el.  Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében a felülvizsgálatot 3 évente, míg a 2.-es alkalmassági csoport (hivatásos vezetők) esetében évente kell elvégezni.

 

A Magyar Alvástársaság észrevételei és javaslatai

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság üdvözli a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet módosítását. Hozzátéve, hogy ahhoz, hogy az elérje a célját, vagyis jelentősen csökkentse a közlekedési balesetek és az azok által okozott személyi sérülések és halálesetek számát, számos további intézkedésre van szükség. A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság ezért szakmai javaslatokat és szükséges tennivalókat fogalmazott meg az irányelv hazai jogharmonizációjához, a rendelet végrehajthatóvá tételéhez szükséges források és a diagnosztikai kapacitások kialakításához, továbbá a házi- és foglalkoztatás egészségügyi orvosok, gépjárművezetők tájékoztatásához a rendeletmódosítás céljáról és végrehajthatóságának módjáról.

A javasolt intézkedések közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy a terápiát a jelenleginél jóval szélesebb körben kell elérhetővé tenni a betegek számára. Noha a CPAP készülékek jelenleg OEP támogatással elérhetők, a támogatás mértéke csupán 50 százalékos, és a terápia csak mintegy 1400-1600 beteg számára érhető el az erre az eszközcsoportra kialakított támogatási volumenkorlát miatt.

Legalább ennyire fontos, hogy az alvásdiagnosztikai központok jelenleg szintén korlátos kapacitását a megnövekedő betegigényhez kell igazítani.

Az alvási apnoé kezelésére szánt pénzügyi erőforrások sokszorosan megtérülnek a közlekedés biztonságának javulása, így a halálos balesetek számának és az anyagi kár mértékének csökkenése által.

További információ:

Dr. Habil Szakács Zoltán,

Elnök – Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság (+36 20 936 4140 – alvas@t-online.hu)

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaságról

Az 1997-ben alapított Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság a hazai alvásmedicina szakmai szervezeteként az Európai Alvástársasággal együttműködve, annak ajánlásai alapján kidolgozta és elvégezte az alvásmedicinával foglalkozó szakemberek képzését (szomnológus licenc vizsga), valamint az alvásvizsgálatokat végző állami és magán üzemeltetésű intézmények akkreditációját, melynek eredményeként azok megfelelnek az Európai Alváskutató Társaság alváslaboratóriumokkal szemben támasztott szakmai és működési feltételeinek.

A Társaság tevékenységei között szerepel tagjainak szakmai továbbképzése, konferenciák szervezése, valamint a kapcsolattartás szakmai körökkel, a médiával, és a civil szférával.

 ¹  http://ec.europa.eu/transport/road_safety/specialist/statistics/index_en.htm

 2   Standards and Guidelines for Drivers with Obstructive Sleep Apnoea syndrome, Report of the Obstructive Sleep Apnoea Working Group, 2013 Brusels

 3   Howard ME, Desai AV, Grunstein RR, et al. Am J Respir Crit Care Med 2004; 170:1014-1021